Mi az életed célja?

Az élet egyik legizgalmasabb kérdése ez: vajon mi a célja az ittlétemnek?

Vajon ki vagyok azon túl, hogy valakinek a párja vagyok, hogy anya vagy apa vagyok? Vajon mi van azon túl, hogy az rohanó napok egymás utániságában, átszaladok az életemen?

És ezt a kérdést sokszor felteszik nekem az egyéni kezelések és a tanfolyamok kapcsán is. Ezt a kérdést rettenetesen sokat tettem fel az Istennek én is. Most már tudom, hányszor válaszolt nekem, de én nem figyeltem rá. Mentem, amerre vitt az élet, a szüleim, és a társadalom kimondott és ki nem mondott elvárásai szerint.
Gondolom ez ismerős Neked is.

Amikor manapság felteszik nekem ezt e kérdést vagy kérik, hogy hozzam le ezt az információt, csak mosolygok szeretettel és elmesélem, amit én megtapasztaltam ezzel kapcsolatban.

Talán 4-5 éves lehettem, amikor a napjaim nagy részét azzal töltöttem, hogy a babákat és plüss állatokat sorba ültettem, és tanítottam őket. Volt egy sárga műanyag légycsapónk, azzal fegyelmeztem a csapatot. Arra emlékszem határozottan, hogy állandóan azt kérdeztem tőlük: hát nem értitek, mit mondok? Hányszor mondjam még el, hogy értsétek? És mert nem értették, a fejükre suhintottam egyet a légycsapóval. Ma már ennél sokkal kifinomultabban működöm. A kérdést már nem erőből, és arroganciából teszem fel, és a légycsapó és elkopott…

Az óvó nénik mindig mondtak az Anyukámnak, hogy amikor pályát választok, feltételen a tanári pálya felé tereljenek. Végül is az lettem. Sosem értettem miért pont német nyelvtanár, amikor gimiben gyenge hármas voltam. Még emlékszem az érzésre, amikor leérettségiztem, és tudtam, hogy el kell mennem Németországba egy évre. A szüleim nagyon megijedtek, és persze nem is akartak engedni, de én az akkori Bonni Nagykövetséggel mindent leleveleztem. Sosem jártam előtte külföldön, ez 1991-ben volt. Amúgy is fura idők jártak akkor, de én tudtam az irányt.
Életre szóló kalandokkal telt az egy év. Azon túl, hogy megtanultam a nyelvet, amit most már úgy mondanék, csak aktiváltam egy régebbi tudást, kaptam egy második családot, és azóta is tartó barátságokat. És tanár lettem, ennek a kiruccanásnak köszönhetően.

A magyar iskolarendszer nem volt nekem való közeg, bár én élveztem. Mindig olyan igazgatókkal dolgoztam, akik értékelték a reformista gondolkodásom. A diákjaimmal rendkívüli kapcsolódásaim voltak. Aztán letértem erről az útról és egészen más világba csöppentem. Az üzleti világ jó sok évre beszippantott, majd kidobott magából. Akkor persze értetlenül álltam ott, de mindig optimistán gondolkodva, kihoztam a legjobbat.

Megint tanítani kezdtem, csak egészen másként. Tréner lettem egy nagy multi cégnél. 300 ember képzése tartozott hozzám. Nagyon érdekes volt. Mivel német anyacég volt, így azt a tudást sem kellett hanyagolnom, amibe annyi időt tettem. Aztán az élet megint írt egy másik forgatókönyvet és én megint az üzleti világba csöppentem. Jó pár év volt ismét, amiben ugyan ott volt az emberek vezetése, ám mégis az üzleti energiák domináltak.

Az életem közben hatalmasat változott. Innen nézve, időn túl maradtam egy olyan helyen, ahol nem lett volna szabad. Nem is az időn túl volt a baj, hanem az, hogy észrevétlenül kicsúszott a talaj a lábam alól.
Annyira vágytam arra, hogy szeressenek, hogy szépen lassan feladtam magam. Feladtam magamból mindent, aki voltam. Nem voltam rá éber. Vagy talán igen, de mindaz a csomag, amit hoztam magammal, bizonytalanná tett, és kicsivé.
Amikor már annyira kicsi voltam és annyira nem én, akkor az Isten egy huszárvágással rendet tett. Nem volt könnyű. 24 óra leforgása alatt mindent elveszítettem. De akkor abban a pillanatban visszakaptam önmagam. Ezt akkor még nem tudtam igazán. Most már tudom.

Nem sokkal ezután találtam meg a theta healinget, ami egy energiagyógyászati technika. Sokat írtam már erről, most nem szeretnék, hiszen ezen az oldalon minden itt van róla. Ma is hálás vagyok ezért, minden percben, mert ez kellett ahhoz, hogy újra az legyek, aki vagyok és ott legyek, ahol lenni szeretnék.

Talán három éve lehetett, amikor a moziban a Joy című filmet néztük. Sosem felejtem el, mennyire elvarázsolt az energiája. Amikor vége lett a filmnek, nem tudtam felállni a székből. A párom és fiam kissé értetlenül néztek rám.
Az volt a pillanat, amikor olyan erővel villant belém az itt létem célja, mint még soha. Akkor ott mindent megértettem, nem volt kérdés. És ezt a pillanatot sosem venném el senkitől.

Amikor azt kérik tőlem, hogy mondjam meg, mi az élet céljuk, elmesélem a történetem, hogy meglegyen ez az energia. Nem gőgösségből, vagy rosszaságból nem mondom meg sosem szinte…, hanem mert ezt a pillanatot sosem venném el senkitől.

Ez a pillanat olyan erőt ad, ami földi mértékegységgel nem mérhető. Ez a pillanat értelmet ad mindennek. Ez a pillanat értelmet ad a múltnak és beemel a jelenbe és rakétasebességgel visz a jövőbe és annak teremtésébe.
Hogy vehetném el ezt Tőled?

De mindig vezetlek, ha kéred. Vezetlek és tanítom az energiáját annak, hogy önmagadként tudj létezni. Tanulunk együtt és egymástól is. Amikor a theta tanfolyamokat tartom, olyan csodákat élünk meg, ami nem nagyon fogható máshoz.

Mi az, ami nem engedi, hogy az légy, aki vagy?
Azok a hitrendszerek és programok, és fix nézőpontok, amiket a születésed óta megtanultál és berögzítettél. A családod Te választottad, szóval mindaz, amit az őseid éltek, korlátozhat Téged. Amikor a genetikai vonalon dolgozunk thetában, olyan energiamezőben vagyunk, ami kézzel és logikus ésszel nem fogható. Olyan tapasztalásokat élünk meg, amire se magyarázat nincs, se logika, sokszor semmilyen emlék… Megyünk a Teremtő vezetésével és tisztítjuk és cseréljük a beakadásokat.

 

Miért? Mert amikor ezek letisztulnak, akkor találsz vissza önmagadhoz. És ez nem mindig könnyű. Sőt sokszor nehéz. Mondom is mindig, a változás változással jár, de ez nem mindig könnyű. Arra tanultunk rá, hogy a kényelmetlen és kellemetlen élet is jobb annál, minthogy bele állj a valódi lényedbe. Pusztán csak azért, mert már annyira letanítottak arról a csodáról, aki Te vagy, hogy az életed nagy részét csak automatizmusból éled. Észre sem vetted, de mostanra azt érezheted, hogy már nyoma sincs annak, aki Te vagy.

De van nyoma. Ott van minden sejtedben, ott van a lelkedben, a szívedben. Mindened emlékszik erre, csak ki kell takarítani a sok-sok „hülyeséget” (gyűjtőszó a korlátozó hitrendszerekre, programokra, elvárásokra, kikövetkeztetésekre, félelmekre, kishitűségre és még megannyi másra…)

Szóval arra biztatlak, hogy akard tudni, hogy ki vagy Te! Akard ezt szívből és igazán és egy percre se add fel! Légy türelmes magaddal, hiszen lehet hosszú évtizedek óta vagy az automatizált ember működésében… Tudd azt is, Te fogod tudni, és kérd az Istent vagy az Univerzumot, hogy vezessen ebben.

És amikor felteszed ezt a kérést, tudd, hogy már most tudod. Lehet, hogy meg fogsz lepődni. De az nem baj. Minden lehetséges, csak választanod kell.

És ez nem azt jelenti, hogy fel kell rúgnod a mostani életed. Van, amikor fel kell, de nem ez a cél.

A cél az, hogy magadra találj, és ebben befelé kell figyelned.

Amikor kis gyermek voltál, pontosan tudtad, hogy miért jöttél ide. Pontosan tudtad. Utazz vissza az időben, és kapcsolódj azzal a kis lénnyel, aki tudta.

Hangolódj.

Szánj erre időt.

Nyiss ki egy üveg bort, ülj le a teraszra vagy ahol csend van és utazz az időben vissza és előre.

És vidd magaddal ezeket a kérdéseket:
Ha igazán önmagam lennék, ki lennék én? És csak merengj el ezen…
Ha igazán önmagam lennék, hol lennék? És csak merengj el ezen…
Ha igazán önmagam lennék, mikor lennék?
Ha igazán önmagam lennék, mit választanék most? És csak engedd fel az energiát…

 

Legyen a közeledben jegyzetfüzet. A belső utazásod után, írj le mindent vagy közben is akár. Mert ezzel tudunk tovább lépni. Semmin ne lepődj meg. Lehet, hogy űrhajós már nem leszel, de lehetsz hobbi repülőgép pilóta. Lehet, hogy nem leszel híres operaénekes, de lehet Téged fognak hívni, ha felüdülésre várnak az emberek, mert tudják, varázslatos a hangod /hiszen mondjuk miután megengedted magadnak ezt a felismerést, meg is tanultál énekelni :-)… /.

De tudd, elköteleződni a saját életed mellett, csak Te tudsz. teremteni a saját életedet is csak Te tudod. Vagyunk itt segítők, akik ezt már éljük, és vezetünk, de a választások a Te kezedben, szívedben vannak.

Amiért szeretem tanítani a thetahealinget, az pont ez. Mert imádom nézni, ahogyan változnak az emberi sorsok. Mert minden pillanatra emlékszem az elmúlt 3 évből, amikor tudtam és megélhettem Veletek, hogy valami megváltozott. És ezek a pillanatok újra és újra hálával töltik meg a szívem és minden sejtem.

És én is megakadok olykor még. Igen, de tudom, hogy én hívtam meg az életembe minden történést. Néha elfáradok én is, és néha szomorú vagyok, ha nehéz. De sosem állok meg, nem adom fel és nem szállok ki!

Ebben a keresztény közegben szeretünk picinykét jobban szenvedni, áldozati szerepben lenni, szegény én lenni… Na ez van. De tudjuk, hogy ez is csak egy választás…

Szóval, ráhangolódnál-e arra, hogy mi célból vagy Te itt? Ráhangolódnál-e arra, hogy mi a Te itt léted oka? Ott vagy most, ahol lenni szeretnél? Mi tart vissza attól, hogy elköteleződj a saját életed mellett?
Ha igazán önmagad lennél, hol lennél? Ki lennél? És mit választanál?

Mi az életed célja?
Tagged on:                 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Nyiri Helga Theta Healing Tanár "Minden változás az első lépéssel kezdődik"
Lépj velem kapcsolatba! Jelentkezz konzultációra! Theta Healing tanfolyamra is jelentkezhetsz az alábbi űrlapon.
Küldés
%d blogger ezt szereti:

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Felugró ablak bezárása