Két alkalom van egy évben, amikor megállok és számot vetek.

Az egyik a születésnapom, a másik, amikor egy naptári év véget ér.

Fontosnak tartom ilyenkor megállni is végig tekinteni az elmúlt év tapasztalásain, történésein. Fontos ilyenkor a megértéseken keresztül el is engedni a tapasztalásokat, történéseket, mert tisztán tovább lépni csak így lehet.

Fontos megnézni mi volt az, ami nehézséget okozott.

Miért? A miértre adott válaszok megértést hoznak, és amikor ez megtörténik, akkor a problémaként megélt esemény kioldódik.

Fontos nagyon, hogy csak a saját lencsénken keresztül tekintsünk vissza. Nem az a cél, hogy hibásokat keressünk, felelősöket, okokat, hogy valami miért nem sikerült, amiért persze mások a hibások.

A cél az, hogy ha valami kevésbé vagy adott esetben nagyon rossz dolog történt, akkor azt visszanézve megértsük. Abból indulunk ki, hogy mindenki maga teremti a valóságát. A jót és a rosszat is. Néha úgy tűnik, hogy rosszat könnyebb teremteni. És ez sokszor így is van, mert ez elménk félelemre van kódolva.

A félelemnek pedig éppen olyan teremtő ereje van, mint amikor boldogságban teremtünk.

Születésünk óta tanítják nekünk a félelmet, és ez felnőtt korban már olyan erős, hogy ez az emberek többségének alapműködése. Először csak olyanokat hallunk, hogy vigyázz, mert a víz hideg, a vasaló forró… vigyázz, mert leesel, vigyázz, mert elesel! Vigyázz, mert, ha nem leszel jó, akkor kikapsz! És mi félni kezdünk a hideg víztől, a vasalótól, az esésektől…

Aztán ez fokozódik, és mire elérjük a felnőtt kort igazán, addigra már mindenben óvatosak vagyunk, és félünk. Attól félünk, hogy elhagynak, hogy kirúgnak, hogy nem leszünk jó szülők, hogy elhízunk, hogy betegek leszünk, hogy meghalunk, hogy kudarcot vallunk.

A félelem képes egy egész életen át végig kísérni, és ezzel együtt távol tart minket a saját forrásunktól, az isteni minőségtől. Ezért fontos így is visszanézni, mert így megnézve látni fogod, hogy a félelem mennyi mindentől tartott vissza. Vagy éppen a félelem kioldása végre mennyire szabaddá és bátorrá tett.

zárások és nyitások

Nézd végig az éved ezzel a lencsével!

Volt-e olyan, amikor nem voltál bátor, és elhitted, hogy Neked nem sikerül? Látni fogod, hogy nem mások miatt nem sikerült valami, hanem csak magad miatt…

Valószínűleg felismered, hogy Anyukád vagy apukád pont így élt, pont olyan dolgok történtek Veled, amit megéltél Anyával vagy Apával. Akkor lehet, hogy ezek nem is Te félelmeid által történt dolgok. Lehet, hogy viszed a családi csomagot… Hiszen a DNS-ben minden benne van, futnak a programok.

Rajtad áll, hogy ezen akarsz-e változtatni?!

Nézz szembe az elmúlt évvel, értékeld őszintén!

Ha van benne megdolgozandó, begyógyítandó, akkor tegyél érte. De ne úgy, hogy kapaszkodsz a fájdalomba, a magányba, a betegségbe, a mások hibáztatásába.

Tegyél úgy, hogy ránézel és megérted végre. Minden okkal történik. Minden találkozásnak célja volt az elmúlt évben. Minden eseménynek oka volt. Mindenki okkal jött és okkal távozott. A Te dolgod, hogy megérted, és döntesz, ha valami nem tetszett. Maradsz vagy lépsz? Cipeled vagy leteszed? Haragszol még pár évig vagy örömteli leszel minden pillanatban? Okolsz vagy megértesz? Tolod a felelősséget vagy vállalod? Élsz vagy túlélsz?

Hozz döntést: készen vagy tovább lépni?

Mondjuk igen… De ennek feltétele, hogy abba hagyod az önszabotázst.

Akkor vegyél elő egy papírt, és hunyd be a szemed. Lélegezz pár mélyet, és vidd a fókuszt a szívedre. Mire vágysz a következő évben? Mik a céljaid? Miről álmodsz, amikor megengeded, hogy a szíved álmodjon?

Írd le ezeket és éld meg úgy, mintha már élnéd, már lenne, már van.

Vidd a fókuszt arra, amit igazán szeretnél a szívedből. Éld bele magad és engedd meg, hogy mindez megvalósuljon! Képzeld el azt a társat, akire a szíved vágyik! Képzeld el azt a munkát, amire a szíved vágyik! Képzeld el azt az otthont, amire a szíved vágyik! Képzeld el azokat az utazásokat, kalandokat, élményeket, amire a szíved vágyik!

És kérlek: vedd a kezedbe az életed!! Értsd meg, hogy Te teremtesz mindent, de teremts végre jót, csodát, kalandot, igazi életet!

zárások és nyitások

Az ajtó az élet felé nyitva áll… de belépni az életbe csak Te tudsz…

Lépj hát!!!

Zárások és nyitások
Tagged on:     

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük