Nem is tudom, hogy vajon ébren vagyok vagy még álmodom?

Mindjárt csörög az óra, mindjárt kelni kell, pedig olyan jó volt az álom, amiből az imént ébredtem. Nem is tudom, hogy vajon ébren vagyok vagy még álmodom??? Hagyom magam sodródni, amikor újra lehunyom a szemem. Még pár perc biztosan van. Talán meg kellene állítanom az időt…. de hogyan?

Behunyom a szemem és kérem a Teremtőt, lassítson az időn, állítsa meg, hogy újra odaát lehessek, ott abban a biztonságos világban, amiről mindig is álmodtam.

És már húz is magával az érzés, az a meleg, tiszta, finom fényes érzés, és ott vagyok újra.

Hagyom, hogy a testem minden porcikáját átjárja a feltétel nélküli szeretet, hogy feltöltse minden parányi részem, atomomat, sejtemet, mindenem, és csak hagyom.

És engedem az álmot újra látni, újra élni.

 

A felhőkből lenyúló égi hintán ülök, a világ tetején, a hajam lebeg a szélben, az arcom simogatja nap meleg sugara, és én csak hintázom téren és időn kívül,és felett.

 

ébren vagyok vagy álmodom

A testem átjárja egy finom érzés, a szívemből indul és befutja a testem minden zegét-zugát, én meg csak hagyom, engedem….

Valóban lehet? Valóban létezik, hogy minden megtörténjen velem úgy, ahogyan a szívemben érzem, mikor álmodom?

Tényleg lehetséges ez? Itt ezen a Földön, itt és most?

Ébren vagyok vagy álmodom?
Tagged on:     

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük